„Mesterek öröksége” ‒ a művészi igényű kézműves szakmák kutatásának és oktatásának kérdései egykor és napjainkban

Fotó: Kárász Karolina és Hauszmann Alapítvány

Míg a 2022-es konferencia a Hauszmann Alapítvány bemutatkozásáról, céljainak ismertetéséről, a szépmíves szakmák kutatásáról, oktatási terveiről és megújításáról szólt, az idei évben már az elindított képzések tapasztalatairól, kutatási eredményekről, a társadalom egészére vonatkozó célokról is hallhattunk.

Vassné Bojta Amina, a Hauszmann Alapítvány főigazgatója

Fotó: Kárász Karolina és Hauszmann Alapítvány

A konferencia résztvevőit Dr. Dóczi Gergely, a Magyar Képzőművészeti Egyetem kancellárja köszöntötte, majd Vassné Bojta Amina, a Hauszmann Alapítvány főigazgatója az Alapítvány elmúlt egy évben elért eredményeiről számolt be a hallgatóságnak A Hauszmann Alapítvány működése és eredményei című előadásában. Ezek az eredmények szakmai együttműködések kialakításának területén (Magyar Képzőművészeti Egyetem, Művészeti Szakiskolák Szövetsége, Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Egyesülete, Várkapitányság Nonprofit Zrt.), oktatási és tudományos területeken valósultak meg. A Hauszmann Alapítvány tavalyi konferenciáján célként megfogalmazott, szépmíves szakmai képzés akkreditációja és elindítása a Kisképzőn (Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium) lezajlott. Szó esett az annavölgyi Hauszmann-villa oktatási központként való hasznosításának tervéről is. Az Alapítvány könyvkiadási tevékenységének tekintetében is számos eredmény hangzott el: 2023-ban négy újabb kötet követte a tavalyi évben kiadott Hauszmann Alajos naplóját (Szent István király intelmei ‒ régen és most; A Budavári Palotanegyed története; Saint Stephen’s Hall; Hauszmann Alajos öröksége – Hagyományőrzés és modernitás – A 2022. évi Hauszmann-konferencia előadásai).

Dr. Katona Júliát, az Iparművészeti Múzeum tudományos titkárát, a Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény gyűjteményvezetőjét a tavalyi konferencián is hallhattuk az előadók között. Idei előadása ‒ Mesterségkutatás 1.0 ‒ Műipari és építőipari mesterségek az 1870-es és az 1920-as évek közötti időszakban ‒ részben kapcsolódott a 2022-es témához. Míg tavaly arról beszélt, hogy a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola hallgatói hányféle szakmát képviseltek, idén az Iparművészeti Múzeum mesterségkutatási projektjének eredményeit ismertette röviden, mely témáról bővebben is hallhatunk majd az Iparművészeti Múzeum által rendezett konferencián.

Dr. Katona Júlia, az Iparművészeti Múzeum tudományos titkára

Fotó: Kárász Karolina és Hauszmann Alapítvány

Nagy Barbara, a Kisképző intézményvezető helyettese a Hauszmann Alapítvánnyal együttműködésben elindított szépmíves képzésnek helyet adó intézmény múltját és jelenét mutatta be az 1778-tól működő elődintézményektől a jelenlegi képzésekig Az iparrajzoktatás intézményes keretei, jellemző résztvevői a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskolában (1886-1946) című előadásában.

Dr. Kiss Zoltán Károly, kulturális és szerzői jogi területen tevékenykedő jogász, a Miniszterelnökség Kormánybiztosi Titkárságának munkatársa A rajzasztaltól az áttervezésig, avagy meddig terjednek az építész szerzői jogai című előadása kitekintést jelentett a szépmíves képzés köré épülő tematikából. Mégis kapcsolódott a fő témához, miután az építészre vonatkozó szerzői jogok jogszabályi környezetben és bírói gyakorlat szerinti ismertetését követően a vári felújítások esetében felmerül konkrét szerzői jogi kérdések kapcsán megfogalmazott szakvélemény legfontosabb megállapításait ismertette.

Dr. Horváth Orsolya, a Századvég Oktatási és Innovációs ágazatának vezetője a kézműves szakmák oktatásának külföldi tendenciáiról és a magyar lakosság szépmíves szakmákhoz való viszonyulásáról beszélt Kihívások az európai kézműves oktatásban: multidiszciplináris vizsgálat című előadásában. A Századvég által elvégzett felmérések eredményeit kielemezve az intézet pontos célokat, javaslatokat tudott megfogalmazni a szépmíves szakmák köztudatba emelésével és az oktatásmódszertannal kapcsolatban.

Nagy Barbara, a Kisképző intézményvezető helyettese

Fotó: Kárász Karolina és Hauszmann Alapítvány

A nap utolsó előadója, Szabó Franciska, a Kisképző művésztanára az idén szeptemberben indult szépmíves képzés egyik osztályának osztályfőnöke Szakmódszertan régen és ma – a szépmíves képzés rajzoktatásának és stílustanának friss tapasztalatai címen tartott előadást. Előadásában betekintést nyerhettünk abba, hogy a pedagógusra milyen feladatokat ró az új képzésre való felkészülés – a 19. századi módszertan kutatásától és tanulmányozásától annak a mai korba való átültetéséig.

Összességében megállapítható, hogy a 2022-es konferenciával megkezdett munka beérni látszik, vagy legalábbis az első eredmények jól láthatók a hazai művészi igényű kézműves szakmák oktatásának területén.