Sajtó
A budapesti műemlék-rekonstrukciókat is segíthetik az újjáéledő szépmíves mesterségek
2023. 11. 16.
Az utóbbi évek jelentős műemlék-rekonstrukciói rávilágítottak arra, hogy számos kézműves mesterség hiányszakmának minősül. A Hauszmann Alapítvány második konferenciáján bemutatták a történelmi szakmák kutatási eredményeit.
Az Országgyűlés 2021-ben hozott törvényt a Hauszmann Alapítványról, amely a hagyományos szépmíves mesterségek gondozására irányul. Szerdán másodszor rendeztek konferenciát, ahol a Magyar Képzőművészeti Egyetem és az Iparművészeti Múzeum képviselői tartottak előadásokat.
Az Iparművészeti Múzeumban zajló kutatás a dualizmus kori műipari és építőipari mesterségeket tanulmányozza. Kilencvenöt különböző, oktatott szakmát katalogizáltak, melyeket csoportosítottak felhasználási helyük szerint: agyagipar, bőripar, építőipar, faipar, fémipar, gépipar és további szakterületek.
A kutatás során olyan neves műhelyeket vizsgálnak, mint a Zsolnay-gyár, Kauser Jakab kőfaragó cége, Róth Miksa üvegfestő műhelye és mások. A fényképes dokumentáció különösen értékes, hiszen a szerszámok és munkafolyamatok is dokumentálva vannak.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem Képző- és Iparművészeti Szakgimnáziuma (Kisképző) szeptembertől négy régi mesterség képzését indította: festő szépmívesek, fém szépmívesek, szobrász szépmívesek és üveg szépmívesek oktatása. Ez hetvenhét év után jelenti a szépműves képzés újraindulását Magyarországon.
Az intézmény az 1886-ban alapított Iparrajziskola elődjének épületében működik. A Kauser József által tervezett épület a Lónyay és Török Pál utcák sarkán áll. Az 1946-ban szüntették meg az Iparrajziskolát, így a mostani képzések a szépművesi oktatás feltámasztása.
A négy szakra harmincnégy hallgatót vettek fel, azonban háromszoros a túljelentkezés. A diákok kétéves esti képzésben sajátítanak el szakmájukat, műhelylátogatásokon és tanulmányi kirándulásokon vesznek részt.